2 Corinthians 9
1 A szentek részére történő segélygyüjtésről fölösleges nektek írnom.
2 Mert ismerem szíves készség-tekét, melyért eldicsekszem veletek a Macedóniaiaknál, hogy t. i. Ahája is kész a múlt esztendőtől fogva, és a ti buzgóságtok oly sokakat felbuzditott.
3 A testvéreket pedig azért küldöttem, hogy rólatok tett dicsekvésünkkel e tekintetben szégyent ne valljunk, hogy (amint mondottam) készen legyetek;
4 nehogy mikor a Macedóniaiak velem odaérkeznek és készületlenül találnak benneteket, nekem (hogy ne mondjam nektek) kelljen pironkodni e miatt.
5 Szükségesnek láttam azért megkérni a testvéreket, hogy előre menjenek hozzátok és a megígért áldást elkészítsék, hogy az készen legyen, és pedig úgy mint áldás, és nem mint fösvénység.
6 Azt mondom pedig: Aki szűken vet, szűken is arat; és aki áldással vet, áldással is arat.
7 Ki-ki hogyan fogadta szivében, ne szomorúsággal vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.
8 Isten pedig elég hatalmas arra, hogy minden kegyelmet bőven megadjon nektek, hogy mindenkor mindennel bőven ellátva, készek legyetek minden jó cselekedetre,
9 amint írva van: Osztogatott, adott a szegényeknek; az ő igazsága fönmarad örökön örökké.
10 Aki pedig a vetőnek magot ad, kenyeret is ad eledelül, és megsokasítja a ti magotokat és megszaporítja igazságtok termését,
11 hogy mindenben meggazdagodva, készek legyetek minden jószívű adakozásra, mely általunk hálaadásra gerjeszt Isten iránt.
12 Mert ez az alamizsnaadás nemcsak azt pótolja, amiben a szentek szükséget látnak, hanem bőséges hálálkodásra is fakaszt sokakat az Úr iránt,
13 kik e jótékonyság láttára dicsőítik Istent azon engedelmességért, mellyel Krisztus evangéliumát valljátok, és a jószívű adakozásért, melyben őket és mindenkit részesítitek,
14 és (dicsőítik) értetek végzett imádságaikban, mivel titeket szívből szeretnek Istennek bőséges kegyelméért, mely bennetek él.
15 Hála legyen Istennek az ő kimondhatatlan ajándékáért!